Egy sportot tudtam, hogy soha nem fogok művelni, akármi történjék.Ez a futás, pontosabban kocogás.

Utáltam már a látványát is.Egyik nap aztán láttam egy futót, futott kifele a városból. Olyan jól nézett ki ahogy csinálta, könnyedén, lazán. Gondoltam meg kellene próbálni, de hamar elhessegettem az ötletet.Inkább bicajozok, azon mégiscsak ülni lehet:)

 Egyik nap persze kaptam egy defektet(már 124x), plusz kerékproblémáim voltak. Hátratoltam a biciklit, hogy majd holnap megcsinálom.Pató Pál úr még 1 hét múlva is ezt mondta.Már nagyon hiányzott a bringa.Egyszer csak eszembe jutott, háhá ott a futás! Nem kapok defektet, nem veri fel a lószart a kerék, irány kocogni!

Gyönyörű idő volt, tavasz.Elindultam gyaloglásban, majd mikor éreztem, hogy bemelegedtem elkezdtem kocogni kifele a városból! Vagyis csak akartam:).Mert ki nem jutottam körülbelül 800métert "kocogtam", bár ez nem a jó szó rá. Inkább mint lőtt vad a halála előtt.

Mi a picsa, gondoltam ez ilyen nehéz? Akkor 96 kiló voltam nem voltam egy hattyú, de nem éreztem magam kövérnek. Akkor mi a pék fasza van. Ilyen csicska buzi vagyok, hát megkergetnek még elfutni se tudok. Nagyon ki voltam akadva magamra.

Hazaérve, utánanéztem ennek a sportnak, konstatáltam, hogy az összes hibát elkövettem amit kezdő futó elkövethet:).

Ezért mondom, mindennek utánanézni, ahogy Lenin mondta:Tanulni, Tanulni, Tanulni!:)

Előtte elolvastam volna egy futós oldalt, megspóroltam volna egy kudarcot, mindegy! Te tanulj ebből!

-Túl gyorsan futottam

-Túl nagyokat léptem

-Szarul lélegeztem..tovább is van mondjam még :), úgy futottam, hogy nagy volt a súrlódás és magamat szopattam.

Ennek az egésznek van viszont egy jó oldala, és mindig a jó oldalra kell fókuszálni. Ez a beégés megint kiváncsivá tett és elindította a motíváció nevű doppingszert. Azt gondoltam leszarom, hogy én 96 kiló vagyok, kocogni fogok és sokat!

Így is lett! Vettem egy futócipőt (csak szakboltban vegyetek, nem az a lényeg hogy csicsapicsa legyen, hanem a lábtípusodhoz illeszkedjen). Ott úgyis segítenek.

Elolvastam egy csomó futással foglalkozó oldalt. Egyébként rájöttem, hogy megint milyen szűk látókörű voltam. A futás egy kurva jó sport, nagyon fejleszti a szívet és az érrendszert, tüdőt, de ami meglepett, hogy mentálisan nagyon jót tesz. Hasonló mint a meditálás.

Elkezdte kocogni, elképesztően fejlődtem, viccen kívül. Alkalomról alkalomra jobban éreztem magam és növeltem a távot, mindösszesen 5-6 hónapot rendszeresen heti 3 alkalommal.Elértem azt, hogy 7 km-nél kevesebbet sosem futottam .A legtöbb 12 km volt. Persze ez profi szemszögből édeskevés de a személyes fejlődés szempontjából egy volt bagóstól jónak tűnt.

Most jön megint a fekete leves, mert ez egy ilyen világ:) Annyira belefeledkeztem a futásba, hogy nem vettem észre, hogy a futás a nehezen visszaszerzett izmaim maradékát is lepucolta, mint Mári néni a halat. Annyira hülyén néztem ki, hogy hihetetlen. Ez csak kb. 5 hónap múlva tudatosult bennem. Egy kicsit még lejjebb fogytam de nem számottevően, kb. 94 kiló voltam.Én voltam a napon megolvadt ropi és vattacukor keveréke.Azért írom ezt le mert sokan ész nélkül fogyókúráznak, csak azt nem veszik észre, hogy nem zsírból fogynak, hanem izomból. Az izom meg nagyon kell az élethez higgyétek el.

Amit akartam azt hiszem elértem, tudtam kocogni 10-12 km-t megállás nélkül, állóképességem kurva jó lett, néha visszamentem a terembe zsákolni és magam is meglepődtem, hogy 20-25 percet egyfolytában tudtam püfölni a zsákot.

Viszont nagy árat fizettem, ütőerő nagyon lecsökkent, szarul néztem ki, és összesen 16 fekvőtámaszt tudtam megcsinálni :) (5 hónappal azelőtt 70-et)

Rájöttem, hogy baszni meg szűzen maradni nem lehet egyszerre.Egy biztos volt, fusson a faszom!

Viszont lassan összeállt egy kép az egészségről, sportokról, tudásról.Rájöttem, hogy gyakorlatilag nagyon pozitív hozadéka volt, hogy annyi mindent kipróbáltam, mindegyik hozzárakott az életemhez valamit, azáltal, hogy adott célokat, még ha kicsiket is, megtanított egy csomó dologra.Rengeteg tudást szedtem magamra így.

Maradt a kérdés: Hogyan tovább?

Erről a következő részben írok.